Tag Archives: média

Törölt jelenetek, cigimentes percek- Kultip

2009 óta a korábbitól eltérő médiaszabályozás lépett életbe Törökországban. Ezen változtatások az AKP parlamenti többségének és a követendő ideológiájának köszönhetők. A változtatások alatt szigorítást, mások szerint cenzúrát kell érteni. De miről szól ez az egész, és mit lehet ellene tenni?

Segítségül az emberiség egyik legcsodálatosabb vívmányát, a televíziót hívom. A török TV-ben ugyanis szembetűnik a szabályozás minden abszúrduma.

Elsőként a cigaretta. A dohányzást errefele komolyan veszik, aki férfi, és elmúlt 10 éves annak biztosan ott ég a cigaretta a kezében. Néhány éve a beltéri füstölgést (hatékonyan!) megtiltották (60 lira a bünti). A TV ehhez a policy-hez alkalmazkodva ki kell homályosítson minden cigarettát és szivart. Egyszerűen elhomályosítják egy szürke pacává. A füstöt nehéz lenne, ezért az szépen száll felfelé a homályból.
Komoly filmjelenetek veszítenek értékükből emiatt (gondoljunk a Keresztapára), sőt néha egészen humoros tud lenni, pl. ha több szereplő is cigizik. Egyébként meg sokszor észre se lehetne venni mi történik, ha nincs az a zavaró foltocska.

Mit lehet tenni? Idén Februárban az RTÜK (Török ORTT) 50.000 lírára (7millió FT) büntette a TV8 csatornát mivel a Tintin c rajzfilmsorozatban (!) nem megfelelően cenzúrázta a pöfékelő gengsztereket. Korábban a Mad Men (60-as évek NY corporate világa) miatt került hasonló helyzetbe az E2 csatorna. Ők bíróságra mentek a büntetés miatt és nyertek. Íme egy montázs a sorozatból:

A filmekből továbbá kivágják az erotikus tartalmú vagy arra emlékeztető jeleneteket. Ágy-közeli helyzet esetén az első smár még látszik, utána azonban feltűnően gyorsan jön a következő jelenet. Hiába van takaró, a hancúr nem fér bele.

További cenzúrázandó elemek: túlzott alkoholfogyasztás, véres és horrorisztikus jelenetek.

A rendszert több krtitika is érheti. Például a homályosítás hasznosságát nehéz bizonyítani, a nők elleni erőszak pedig nem kerül cenzúrázásra, noha egyesek szerint fontos lenne, ugyanis számos török filmben ütnek meg nőket.

Kulturális Iparágak Törökországban 1. (KITÜ)

Ez a bejegyzés a rádió és televízió törökországi történetét tartalmazza dióhéjban. A fontosabb pontok később lesznek tárgyalva, meglepő módon ugyanitt.

A viharos kezdetek megismeréséhez a török függetlenségi háború szócikket javaslom a wikin, ez nem annyira fontos laikusoknak, azonban számos dolog nyer értelmet, ha az ember tisztában van vele. Török-kultúra-fanoknak kötelező.

1964-ig (a háború miatt) az állam közvetlen irányítása alá tartozott a rádió. TV nem is volt hivatalosan, csak az ITÜ (İstanbul Teknik Üniversitesi.. itteni BME) rendelkezett egy kísérleti csatornával. Az állami rádiót a központi költségvetésből illetve, a rádió készülékek után befizetett havidíjakból fedezték. Műsorai - szocialista elvek mentén -a török nemzet egységét hirdették. ’64-ben a rádió kikerült az állam közvetlen irányítása alól, és Ankarában megalakult a TRT (Türkiye Radyo ve Televizyon Kurumu- Török Rádió és Televíziótársaság), ami elődjéhez képest nagyobb függetlenséget kapott.

1968-ban indult be a TRT televíziós részlege, eleinte csak Ankarában lehetett fogni, kísérleti jelleggel. A 70-es évek elején aztán kiterjesztették a sugárzást a nagyobb városokra is: Izmir, Bursa és Isztambul került lefedésre. A fekete-fehér adást a 80-as évek elején váltották színesre.

Kereskedelmi csatornákat 1990-ig nem engedtek a piacra. (Azonban már illegálisan, szatelit segítségével lehetett fogni külföldi csatornákat.) Szabályozás hiányában káosz uralkodott a frekvenciakiosztás körül, mindenki szeretett volna kapni a tortából.

1994-re rendeződött a helyzet, a kormányzat inkább tudomásul vette, minthogy szabályozta volna azt, viszont valamit kezdeni kellett a kiosztás rendszerével. Létrehozták az RTÜK nevű szervezetet (…ORTT), amelynek tagjait a parlament delegálja: 5-öt a kormánypárt, 4-et az ellenzék. A csatornák és rádiók az RTÜK-nek évente fizetnek a sugárzási engedély megújításáért, így ezzel mindkét fél számára kikerülhető a frekvencia-kiosztás körüli nyűg.

A kereskedelmi rádiók reklámbevételből, a TRT csatornái pedig reklámból, kormányzati kompenzációból, és a villanyszámlám 2%-ából tartják fenn magukat.

Ahogy fent is jeleztem, ez csak egy rövid ízelítő, hamarosan részletesebben is kibontom az egyes változások okait.

‘Hadibyebye’

Média 1.

Egyre több órát látogatok meg. Az órákon névsor van, és mivel a rádió és televízió mesterszakon kb. 15 diák tanul, így könnyen feltűnik, ha valaki hiányzik.

A tanároktól külön feladatokat kapok. Ez lehet 2 oldalas házi írása, vagy felkészülés adott témában. Mivel érdeklődnek Magyarország iránt, több prezentációt/beadandót fogok készíteni a hazai média történetéről, helyzetéről, és egyéb jellemzőiről. Eközben igyekszem megismerkedni az itteni média sajátosságaival, kíváncsi vagyok, mit csinálnak másképp.

Első ránézésre a kulturális iparágakkal ‘minden rendben’. A félév további részében be fogok nézni a színfalak mögé, tulajdonlás, függetlenség, stb. érdekel elsősorban. Hivatalos cenzúra nincsen, azonban a lakótársam elmondása szerint a média inkább barátságos, mint ellenőrző viszonyban áll a kormánnyal… Ez a közszolgálati – és kereskedelmi médiára is vonatkozik.

Az internet korlátozásáról, már volt bejegyzés korábban. Nincs youtube, illetve bypass-t és egyéb trükköket kell használni, akkor probléma nélkül megy. Felnőtt tartalmú oldalak látogatása korlátozott.

Miért nincs youtube? 2007-ben robbant ki a botrány: az oldal egyes videói miatt, amelyben Atatürköt, Törökország atyját szidalmazták, valamint az országot becsmérelték. Ezeket a videókat állítólag Görögök töltötték fel. Ezután megindult a két ország felhasználói között a ’videóhadjárat’, egymás nemzeti alakjainak és büszkeségeinek gyalázása mind kommentekben, mind videókban. Az itteni bíróság a török törvények értelmében (Sem Atatürköt, sem Törökországot nem lehet becsmérelni) hozta meg a döntést, amelyet az internetszolgáltató (Turk Telecom) köteles betartani. A pletykákkal ellentétben a facebook korlátozás nélkül tekinthető meg.

Igen! és Nem! Szeptember 12-én népszavazás a török alkotmány módosításáról.

Az elfoglaltságaim miatt nem volt eddig időm behatóan foglalkozni a török belpolitikát jelenleg meghatározó népszavazási kezdeményezésről. Már megérkezésemkor, a reptérről befelé jövet feltűntek a nagy EVET (igen) és HAYIR (nem) plakátok, akkor azt hittem egy cég hirdetései, ugyanis vizuálisan nagyon hasonlítottak egymásra, de erről majd később.

Mára összegyűlt annyi információm a témáról, hogy egy posztot szenteljek neki, azonban ne értsen senki félre, nem vagyok otthon a török politikában. A hostel többi lakójától, és a plakátokról összeszedett információk alapján a szavazás nagyon fontos. (Nem csak Törökország, hanem az egész térség jövőjét befolyásolja)

A jelenlegi elnök, Tayyip Erdoğan szerint IGENNEL, az ellenzék szerint NEMMEL kell szavazni vasárnap.

nem

NEM

Ha az eredmény IGEN, akkor módosítják az alkotmányt, megváltozik a bírók kinevezésének rendje a parlament javára, módosul bizonyos sztrájkjogok alkalmazása a közszférában, valamint a bíróságok és a hadsereg kapcsolata is új formát ölt. Ez utóbbi kapcsán az elnök megjegyezte, hogy az 1980-as katonai puccs* vezetőit így bíróság elé lehetne állítani**. Tehát több hatalom kerülhet a kormány kezébe, amelyet az ellenzék azzal vádol, hogy iszlám államot szeretne létrehozni.

A negyed, ahol lakom, főleg NEMMEL van teleplakátozva, és a forgalmas kikötőnél van egy (feltehetően ellenzéki) bódé, amelyből egész nap megafonon szólnak az érvek a NEM mellett (néha megy egy kis zene is). Ha a törökök többsége NEMMEL szavaz, az alkotmány marad a régi, és az ellenzék megerősödhet/népszerűbb lehet, ami a 2011-es választásokon még jól jöhet.

Bojkott (ritka)

Törökország szekuláris jellege ezzel a szavazással is továbbformálódik. Érzékeny téma ez, melynek értelmezése a török politikában állandóan napirenden van. Ráadásul függ az EU, az USA, illetve a közel-keleti országokkal való viszonytól is. Minden tényezőjét átlátni szinte lehetetlen.

Mint írtam a plakátok grafikai nyelvezete nagyon hasonló. Nagybetűvel középen, hogy IGEN vagy NEM, alatta a párt neve, nagyobb hirdetéseken egy-egy politikus arca is feltűnik néhány piros félhold kíséretében. Távolról meg se lehet mondani, IGEN vagy NEM plakátról van-e szó.

Mindenesetre vasárnap felfokozott hangulatban lesz Törökország, ezt most még nem tudom mit jelent, de mindenképp írok róla.

* 1980- katonai puccs a török hadsereg vezetésével, megakadályozva az iszlám szélsőségesek előretörését (Wikipedia). A török hadsereg a demokráciát és a szekuláris államot hivatott védeni.

** A fegyveres testületeknek külön bírósága van a legtöbb országban. A török kormány azt szeretné, ha a katonákat polgári bíróság elé is lehetne állítani. Az erről szóló törvénytervezetet azonban 2010 januárjában az alkotmánybíróság nem fogadta el. Most a népszavazás dönthet.

Youtube or you not tube

Törökországban egy korábbi legfelsőbb bírósági rendelet alapján a youtube nem elérhető.

Ez meglepett.Szerencsére a hoszteles csaj megmutatta hogyan lehet kikerülni.