Tag Archives: kultip

Törölt jelenetek, cigimentes percek- Kultip

2009 óta a korábbitól eltérő médiaszabályozás lépett életbe Törökországban. Ezen változtatások az AKP parlamenti többségének és a követendő ideológiájának köszönhetők. A változtatások alatt szigorítást, mások szerint cenzúrát kell érteni. De miről szól ez az egész, és mit lehet ellene tenni?

Segítségül az emberiség egyik legcsodálatosabb vívmányát, a televíziót hívom. A török TV-ben ugyanis szembetűnik a szabályozás minden abszúrduma.

Elsőként a cigaretta. A dohányzást errefele komolyan veszik, aki férfi, és elmúlt 10 éves annak biztosan ott ég a cigaretta a kezében. Néhány éve a beltéri füstölgést (hatékonyan!) megtiltották (60 lira a bünti). A TV ehhez a policy-hez alkalmazkodva ki kell homályosítson minden cigarettát és szivart. Egyszerűen elhomályosítják egy szürke pacává. A füstöt nehéz lenne, ezért az szépen száll felfelé a homályból.
Komoly filmjelenetek veszítenek értékükből emiatt (gondoljunk a Keresztapára), sőt néha egészen humoros tud lenni, pl. ha több szereplő is cigizik. Egyébként meg sokszor észre se lehetne venni mi történik, ha nincs az a zavaró foltocska.

Mit lehet tenni? Idén Februárban az RTÜK (Török ORTT) 50.000 lírára (7millió FT) büntette a TV8 csatornát mivel a Tintin c rajzfilmsorozatban (!) nem megfelelően cenzúrázta a pöfékelő gengsztereket. Korábban a Mad Men (60-as évek NY corporate világa) miatt került hasonló helyzetbe az E2 csatorna. Ők bíróságra mentek a büntetés miatt és nyertek. Íme egy montázs a sorozatból:

A filmekből továbbá kivágják az erotikus tartalmú vagy arra emlékeztető jeleneteket. Ágy-közeli helyzet esetén az első smár még látszik, utána azonban feltűnően gyorsan jön a következő jelenet. Hiába van takaró, a hancúr nem fér bele.

További cenzúrázandó elemek: túlzott alkoholfogyasztás, véres és horrorisztikus jelenetek.

A rendszert több krtitika is érheti. Például a homályosítás hasznosságát nehéz bizonyítani, a nők elleni erőszak pedig nem kerül cenzúrázásra, noha egyesek szerint fontos lenne, ugyanis számos török filmben ütnek meg nőket.

Kulturális Iparágak Törökországban 1. (KITÜ)

Ez a bejegyzés a rádió és televízió törökországi történetét tartalmazza dióhéjban. A fontosabb pontok később lesznek tárgyalva, meglepő módon ugyanitt.

A viharos kezdetek megismeréséhez a török függetlenségi háború szócikket javaslom a wikin, ez nem annyira fontos laikusoknak, azonban számos dolog nyer értelmet, ha az ember tisztában van vele. Török-kultúra-fanoknak kötelező.

1964-ig (a háború miatt) az állam közvetlen irányítása alá tartozott a rádió. TV nem is volt hivatalosan, csak az ITÜ (İstanbul Teknik Üniversitesi.. itteni BME) rendelkezett egy kísérleti csatornával. Az állami rádiót a központi költségvetésből illetve, a rádió készülékek után befizetett havidíjakból fedezték. Műsorai - szocialista elvek mentén -a török nemzet egységét hirdették. ’64-ben a rádió kikerült az állam közvetlen irányítása alól, és Ankarában megalakult a TRT (Türkiye Radyo ve Televizyon Kurumu- Török Rádió és Televíziótársaság), ami elődjéhez képest nagyobb függetlenséget kapott.

1968-ban indult be a TRT televíziós részlege, eleinte csak Ankarában lehetett fogni, kísérleti jelleggel. A 70-es évek elején aztán kiterjesztették a sugárzást a nagyobb városokra is: Izmir, Bursa és Isztambul került lefedésre. A fekete-fehér adást a 80-as évek elején váltották színesre.

Kereskedelmi csatornákat 1990-ig nem engedtek a piacra. (Azonban már illegálisan, szatelit segítségével lehetett fogni külföldi csatornákat.) Szabályozás hiányában káosz uralkodott a frekvenciakiosztás körül, mindenki szeretett volna kapni a tortából.

1994-re rendeződött a helyzet, a kormányzat inkább tudomásul vette, minthogy szabályozta volna azt, viszont valamit kezdeni kellett a kiosztás rendszerével. Létrehozták az RTÜK nevű szervezetet (…ORTT), amelynek tagjait a parlament delegálja: 5-öt a kormánypárt, 4-et az ellenzék. A csatornák és rádiók az RTÜK-nek évente fizetnek a sugárzási engedély megújításáért, így ezzel mindkét fél számára kikerülhető a frekvencia-kiosztás körüli nyűg.

A kereskedelmi rádiók reklámbevételből, a TRT csatornái pedig reklámból, kormányzati kompenzációból, és a villanyszámlám 2%-ából tartják fenn magukat.

Ahogy fent is jeleztem, ez csak egy rövid ízelítő, hamarosan részletesebben is kibontom az egyes változások okait.

‘Hadibyebye’