Tag Archives: fura

Planet Cappadocia

Szinte egy másik bolygónak tekinthető Kappadókia a páratlan alkazatai miatt. Gyanítom, hogy az Arrakis-t (Dűne) is erről mintázták. A túrát az Erasmus Student Network szervezte, amin kb 4 busznyi külföldi és török vett részt. Este indultunk Isztambulból, és másnap reggel érkeztünk meg Avanosba. A város a kézműves termékeiről híres, emelett ékszer és drágakő manufaktúrák is alkalutak az elmúlt évszázadok során.

Mikor megérkeztünk egy-egy ilyen kisüzembe (mindenhol ugyanaz a forgatókönyv), egyből betereltek minket a gyártósorok mellé, ahol meggyőződhettünk a termékek eredetiségéről és biztosítottak minket, hogy minden kézzel készül. Ezután a showroom következett, ahol féláron volt lehetőségünk vásárolni, de minden ár ‘negotiable’ azaz alkudni lehet, és ajánlott is. Tudod, ‘special price for you’. Eképpen a 275 lírás vázát 30-ra is le lehet tornázni.

A területet több civilizáció is hasznosította, a Hetitták borospincéket és kézműves termékeket, az ókeresztények pedig érdekes freskókat és barlang-templomokat hagytak maguk után. Az Ihlara völgyben meg is lehet látogatni a templomokat, amelyek 20-40 fő befogadására voltak képesek anno. (Remek búvóhely volt a rómaiak elől.)

Ugyancsak e célból épültek a földalatti városok, amiből állítólag 400-at tártak fel. Némelyiknek több szintje is volt, sőt az egyes városokat összekötötték földalatti járatokkal. (Igazi underground szubkultúra volt az ókeresztény) A második napon a legnagyobbat látogattuk meg Derinkuyuban, a földalatti városnak 8 szintje volt, templom is működött benne.

Este “Turkish Night” volt zárásképpen.

Törölt jelenetek, cigimentes percek- Kultip

2009 óta a korábbitól eltérő médiaszabályozás lépett életbe Törökországban. Ezen változtatások az AKP parlamenti többségének és a követendő ideológiájának köszönhetők. A változtatások alatt szigorítást, mások szerint cenzúrát kell érteni. De miről szól ez az egész, és mit lehet ellene tenni?

Segítségül az emberiség egyik legcsodálatosabb vívmányát, a televíziót hívom. A török TV-ben ugyanis szembetűnik a szabályozás minden abszúrduma.

Elsőként a cigaretta. A dohányzást errefele komolyan veszik, aki férfi, és elmúlt 10 éves annak biztosan ott ég a cigaretta a kezében. Néhány éve a beltéri füstölgést (hatékonyan!) megtiltották (60 lira a bünti). A TV ehhez a policy-hez alkalmazkodva ki kell homályosítson minden cigarettát és szivart. Egyszerűen elhomályosítják egy szürke pacává. A füstöt nehéz lenne, ezért az szépen száll felfelé a homályból.
Komoly filmjelenetek veszítenek értékükből emiatt (gondoljunk a Keresztapára), sőt néha egészen humoros tud lenni, pl. ha több szereplő is cigizik. Egyébként meg sokszor észre se lehetne venni mi történik, ha nincs az a zavaró foltocska.

Mit lehet tenni? Idén Februárban az RTÜK (Török ORTT) 50.000 lírára (7millió FT) büntette a TV8 csatornát mivel a Tintin c rajzfilmsorozatban (!) nem megfelelően cenzúrázta a pöfékelő gengsztereket. Korábban a Mad Men (60-as évek NY corporate világa) miatt került hasonló helyzetbe az E2 csatorna. Ők bíróságra mentek a büntetés miatt és nyertek. Íme egy montázs a sorozatból:

A filmekből továbbá kivágják az erotikus tartalmú vagy arra emlékeztető jeleneteket. Ágy-közeli helyzet esetén az első smár még látszik, utána azonban feltűnően gyorsan jön a következő jelenet. Hiába van takaró, a hancúr nem fér bele.

További cenzúrázandó elemek: túlzott alkoholfogyasztás, véres és horrorisztikus jelenetek.

A rendszert több krtitika is érheti. Például a homályosítás hasznosságát nehéz bizonyítani, a nők elleni erőszak pedig nem kerül cenzúrázásra, noha egyesek szerint fontos lenne, ugyanis számos török filmben ütnek meg nőket.

Woodstock és Pepsi az első tanórán

Tegnap volt az első órám Törökországban. Imponál az októberi kezdés. A Nisantasi kampusz mindössze 20 perc a lakóhelyemtől, tehát közelebb van hozzám, mint otthon a BME.

Azonban van egy kis bibi. Ugyanis a tanárok nem tudják, hol tartsák meg az óráikat. Nincs terembeosztás, vagy ha van, nem működik, netán kevesebb terem van, mint ahány tanóra az adott időben. Legtöbb óra tehát az adott tanár szobája előtt kezdődik, ott van találkozó. Ezt követően a kis csapat elindul termet keresni, ha pedig nem talál egyet sem a 6 emeletes épületben, akkor visszamennek a tanáriba és ott tartják meg.

Az óra a digitális technológiákról szólt, különböző frekvencia-modulációkról, felbontásról, stb. Pontosabban az óra fele szólt erről, a másikban a tanár mesélt sztorikat 1968-as amerikai látogatásáról. New York, Woodstock és egy kis mexikói kaland is szóba jött.

Mindez törökül, de a nagy részét mégis értettem. Sőt, a professzor néha megállt és összefoglalta nekem az elmondottakat angolul. Például, hogy anno a Pepsi szerette volna a Holdra vetíteni logóját, de a Szovjetek ellenezték. Erre a Pepsi bekeményített és azt mondta, felfüggesztik az orosz vodka disztribúcióját a világban (előtte ők voltak csak erre hajlandóak). Ekkor a szovjetek engedtek, ugyanakkor a merész kísérlet – megfelelő lézertechnika hiányában – nem sikerült a Pepsinek.

A vállalat látta, hogy milyen erő rejlik ebben a fura barterben. Felvetették a Pepsi bevezetését a Szovjetunióban. Ők hallani sem akartak róla. A Pepsi megint előjött azzal, hogy leállítja a vodkaárusítást külföldön. Eredmény: 1972-ben a Pepsi volt az első kapitalista/külföldi termék a Szovjetunióban.

Tanulságos.

Hétvégén ’Turkish night’ lesz hastáncossal.

Youtube or you not tube

Törökországban egy korábbi legfelsőbb bírósági rendelet alapján a youtube nem elérhető.

Ez meglepett.Szerencsére a hoszteles csaj megmutatta hogyan lehet kikerülni.