Tag Archives: Büyükada

Büyükada

Büyüküada a ‘Princes Islands’ legnagyobb és talán legszebb szigete. Mivel ma végülis jó idő volt (25 fok), és meg volt beszélve, ezért elmentünk Batuhannal megnézni.

Kabatasból indult a járat, amellyel igen gyorsan, mintegy 45 perc alatt sikerült Büyükadára érni. A déli napsütés nem kímélt, ezért meg is pirultam kicsit, ami szeptember 26-án nem rossz élmény. A szigetnek szerintem úgy a 25%-a van beépítve, autók nincsenek (mentőt, rendőrt kivéve). Hintóval vagy bicajjal lehet közlekedni. Mi az utóbbit választottuk, tekintve, hogy 10 líra/nap (1400 FT), valamint még mindig nem érzem magam sem hamupipőkének sem bajor turistának, ezért nem ülök hintóba.

A bérelt bicó jó állapotban volt: az ülésen, a váltón és a féken kellett egy kicsit állítani. Ezután, a lakott területről kiérve, célbavettük a sziget közepén (magasan) található romos árvaházat. 30 fokos emelkedőhöz azonban nem volt elég sztaminám, ráadásul a rossz ülés miatt a farmer is elkezdett ott dörzsölni, ahová ritkán süt be a nap. Ezen tényezők és a 28 fokos hőmérséklet arra késztetett, hogy toljam a bicót egy darabon, pontosabban a legközelebbi lejtőig.

A volt árvaház leginkább az Adams Family rajzfilmből ismert lakra emlékeztetett: korhadt faszerkeszet, itt-ott beszakadt tető és fal, betört ablakok. Nem találtam fotózásra alkalmasnak.

A monostor mennyezete

Következő állomásunk az Aya Yorgi Monostor (203 méterrel a tengerszint felett), ami a 6. században épült. Belül lenyűgöző állapotban maradtak meg freskók és más, feltehetőlen Bizánc korabeli festmények. Állítólag a monostorban kívánt dolgok teljesülnek, ez személyes tárgyakon keresztül valósul meg, sokan hagynak ott karórát, kulcsot, stb (lásd a fotón). Bent egyébként nem szabad fényképezni.

Ebédünket a monostor melletti egyetlen vendéglátóipari-egységben töltöttük, amit inkább igényesebb büfének neveznék, mint étteremnek. Az étel (esetemben Tavuk şiş/csirke nyárs) finom volt, sőt monopol helyzet ide vagy oda, a menü 11 lírába (1500 FT) került, ami olcsónak mondható…és ehhez még vegyük hozzá a gyönyörű kilátást a szigetek közti öbölre.

Amilyen nehéz volt fölfelé, olyan könnyű volt lefelé száguldani a bringával…gondosan ügyelve a többi turistára, kismacskákra (a sziget tele van velük), a hintókra és a felszabadult citromhegyekre is.

kiscica

5 óra körül értünk vissza a településre. A bringákat leadtuk, majd megnéztük mikor indul hajó Kabatasba. Egy fagyi még belefért.

Çok güzel.