Tag Archives: Atatürk

A törököknél még másodosztályú a Fradi


Warning: getimagesize(2011/01/fenerstadion-pici.jpg) [function.getimagesize]: failed to open stream: No such file or directory in /srv/apache/komm.bme.hu/wp-content/themes/coda/functions/admin-functions.php on line 558

Warning: getimagesize(Object) [function.getimagesize]: failed to open stream: No such file or directory in /srv/apache/komm.bme.hu/wp-content/themes/coda/functions/admin-functions.php on line 563

Warning: basename() expects parameter 1 to be string, object given in /srv/apache/komm.bme.hu/wp-content/themes/coda/functions/admin-functions.php on line 564
A törököknél még másodosztályú a Fradi

Megnéztük Atatürk szobáját (101-es), majd átkompoztunk az ázsiai oldalra. Ebédre dürüm, majd nekivágtunk Kadiköynek, hogy megmutassam Viktornak az egyetem göztepei kampuszát és a Fenerbahce stadiont.

A stadion 52.000 rajongó mulatattására alkalmas. Körbejárni 15 perc volt. A stadionban található a Fenerbahce múzeum, a csapat hivatalos márkaboltja (Fenerium), egy Audi-szalon és Migros áruház is.

A múzeummal kezdtünk, ahol a csapat történetét követhettük végig. Külön hangsúlyt kapott a Fenerbahce és Atatürk kapcsolata, és a klub függetlenségi háborúban betöltött szerepe is. Érmék, kupák tömege, mezek, aláírt labdák, korabeli cikkek, fotók és még megannyi más – a Fenerbahce elmúlt 100 évéhez köthető – tárgy van kiállítva, nem csak fanoknak.

Figyelmesek lettünk egy emlékvázára, mely a Fenerbahce és az MTK 2008-ban játszott meccsére készült. Mikor lefotóztuk, odajött hozzánk a múzeum managere és érdeklődni kezdett honnan jöttünk.
Magyarország hallatán bedobta a Fradi nevét és kérdezte, hogy még a másodosztályba vannak-e. Majd azt is megkérdezte, hogy melyik csapatnak szurkolunk. Viktor barátom mondta a Videotont, ekkor a manager eltűnt az irodájába és kisvártatva visszatért egy könyvvel, ami a Fenerbahce játszott meccseit tartalmazta. Kinyitotta nekünk a magyar résznél, majd közösen megállapítottuk, hogy a magyar csapatok többször nyertek, mint vesztettek a Fenerbahce ellen.

Nem szerettünk volna fotó nélkül eljönni, és már azon gondolkodtunk kit kell megvesztegetni ahhoz, hogy kijussunk a nézőtérre. Szerencsére ez (és az említett kiállítás is) ingyenes, kint tölthettünk 5 percet a fantasztikus stadion nézőterén.

A Fenerium árai korrektek, a mezeket 8000 Ft-tól vesztegetik, cipő 15000 Ft, sima poló 5000 Ft, bögre 1100 Ft.

Atatürk


Warning: getimagesize(2011/01/ataturkheader.jpg) [function.getimagesize]: failed to open stream: No such file or directory in /srv/apache/komm.bme.hu/wp-content/themes/coda/functions/admin-functions.php on line 558

Warning: getimagesize(Object) [function.getimagesize]: failed to open stream: No such file or directory in /srv/apache/komm.bme.hu/wp-content/themes/coda/functions/admin-functions.php on line 563

Warning: basename() expects parameter 1 to be string, object given in /srv/apache/komm.bme.hu/wp-content/themes/coda/functions/admin-functions.php on line 564
Atatürk

Aki nekünk Kossuth, Széchenyi vagy Deák az Törökországban Atatürk (1881-1938). Vele kezdődik a modern, szekuláris és független Törökország története (1923). Atatürk itt örökké jelen lesz, személyi kultusza őszinte tiszteleten alapul.

Arcképeivel, mellszobraival nem csak Isztambulban, hanem az egész országban lehet találkozni. Köztereket, utcákat, iskolákat is elneveznek róla. Ő van minden fémpénzen, és papírpénzen is. A Marmara Egyetemnek róla elnevezett tanszéke van, ahol, többek között az ‘Atatürk irányelvei és Törökország története’ c. tárgyat tanítják, amit minden szakon kötelező elvégezni. A felsőoktatás tehát így járul hozzá Atatürk szellemiségén továbbviteléhez.

Törökország nyugati mintára történő megreformálása nem volt kis feladat, a finomhangolás még most is a szemünk előtt zajlik. A 20-as, 30-as évek európai változásai elegendő inspirációt biztosítottak Atatürk számára: a nők egyenjogúsága, a családnév-törvény, a szekuláris állam gondolata, török abc megalkotása, a nyugaton használt mértékegységek bevezetése, áttérés a Gergely-naptárra csupán néhány azon intézkedések közül, amik a nevéhez köthetők.

Atatürk gyakran járta az országot, és akár saját maga magyarázta el terveit a szembejövő falusiaknak vagy éppen szemügyre vett egy-egy építkezést. Támogatta a modern farm gazdálkodást és eltörölte a tizedet.

Isztambulban lakott a Dolmabahce palota egyik szárnyában, ami ma múzeum: szobája, dolgozó-szobája, könyvtára (Ankarában) és művészeti gyűjteménye egyaránt megtekinthető. Előszeretettel látogatta az isztambuli előkelő mulatókat, és gyakran vendégelt meg külföldi méltóságokat vagy sztárokat a palotában. Mindig ügyelt elegáns megjelenésére. Kedvenc játéka az ostábla (backgammon) volt, amit ma is szinte minden sarkon játszanak a törökök.

Feleségével (Latife) csupán két évig voltak együtt. Atatürk szerette az italt, és a női társaságot, házasságuk talán emiatt romlott meg. Gyermekük nem született, de Atatürk adoptált 7 lányt (leghíresebb Sabiha Gökcen) és egy pásztorfiút.

Jelenleg Atatürk pártja, a CHP, ellenzékben van.

November 10

1938-ban, ezen a napon 9 óra 5 perckor halt meg Atatürk . Törökországban ma rá emlékezünk. Munkanap van, de az újságok fekete-fehér címlappal jelennek meg, az iskolákban pedig énekelnek a gyerekek, valamint mindenhol nyilvános megemlékezéseket tartanak.

Az alábbi videó 2009-ben készült, és jól mutatja be, hogyan áll meg az élet egy percre Isztambulban, mikor megszólalnak a szirénák.